• Földrajzi helyzetünk

• Erdőállományaink

• Ormánság

• Zselic

• Mecsek hegység

• Feladataink

• Erdőállomány gazdálkodás

• Vadgazdálkodás

• Különleges rendeltetésű erdők kezelése

• Természeti értékeink

    Részvénytársaságunk egyike hazánk legváltozatosabb földrajzi adottságokkal rendelkező erdőgazdálkodóinak. A változatosság a domborzati viszonyok harmonikus egymáshoz kapcsolódásából adódik amely különösen jellemző Dél-Dunántúlra.
    Gazdálkodási területünk déli határa és egyben országhatár a Dráva folyó, ártéri erdőterületeivel 100-110 méterrel a tenger szintje felett. E térség Ormánság néven ismertebb, részben homokdünés terület.
    Az Ormánság Somogy megyébe simuló folytatása északnyugati irányban a Zselic, amely pannonkori dombvidék, átlagosan 140-300 m magassággal. A Dél-Dunántúl legnagyobb szigethegye a páratlan természeti értékekben rendkívül gazdag, kelet-nyugati irányba húzódó Mecsek-hegység.
    A jellegzetes észak-déli irányú fővölgyekkel tagolt, 400-600 m tengerszint feletti magasságú hegység legnagyobb völgye osztja nyugati és keleti részre a Mecseket.

Erdőállományaink

    Földrajzi adottságaink révén változatos faállomány típusok díszlenek Részvénytársaságunk területén. Értéküket különösen emeli, hogy 78 %-ban őshonos fafajtákból álló természetes ill. természetszerű erdők. A továbbiakban erdőgazdálkodási tájnak megfelelően foglalkozunk az Ormánság, a Zselic, és a Mecsek hegység faállománytípusaival.

Ormánság

    Síkság, amelynek uralkodó talajtípusai az öntéstalajok, valamint öntés erdőtalajok, amelyek a Dráva, mint ősfolyó hordalék lerakásából alakultak ki. A kiváló vízgazdálkodási területen hatalmas összefüggő - a mainál hatszorta nagyobb - tölgy-, kőris-, szil-, ligeterdők, valamint puhafás ártéri erdők díszlettek már az Árpádházi királyok korában is.
    Legértékesebb állománytípusok a gyertyános-kocsánytölgyesek, tölgy-, szil-, ligeterdők, valamint ökológiai szempontból a fűz-, nyár-, éger ligetek. Nemes nyárosok aránya mindössze 5 %. Külön kell szólnunk a Szentegát - Bürüs községek határában természetes úton is újuló síkvidéki bükk elegyes gyertyános-kocsányostölgyesről, ahol a bükk jelenlétét már 1267-ben határbejárási jegyzőkönyvben rögzítették.

Zselic

    Észak-déli irányban futó, széles dombhátakkal és lankás völgyekkel tagolt pannonkori dombvidék. Uralkodó talajtípusa a löszön kialakult barnaerdőtalaj és a barnaföld.
    Kiváló minőségű, jó növekedésű bükkösök, gyertyános-tölgyesek és a szárazabb termőhelyen cseresek, valamint akácosok a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állománytípusok. A nyár és fenyő aránya együtt 9 %.
    A zselici táj legértékesebb állományalkotó őshonos fafaja az ezüsthárs, amely az üdébb termőhelyeken a bükk-kel alkot nagy fahozamú természetes társulást.

Mecsek hegység

    A kelet-nyugati irányba húzódó szigethegy, mint vízválasztó is alapvetően meghatározza a faállománytípusok kialakulását. A déli oldalon kartszbokor erdők, száraz tölgyesek és cseresek az uralkodók.
    Változatosabb az északi oldal extrazónális bükköseivel, tölgyelegy bükköseivel, gyertyános tölgyeseivel, amelyek Részvénytársaságunk legértékesebb hegyvidéki faállományai. Erdeink többcélú hasznosítását is figyelembe véve legjobb adottságú erdőtömb, amely 88 %-ban őshonos fafajokból álló természetes erdő.

Feladataink

"Az erdész unokái örökségével gazdálkodik".

Erdőállomány gazdálkodás

    Az adottságainkból következően gazdálkodásunk alapvetően a természetes felújításra alapozott természetszerű erdőgazdálkodás. Az egyszerűbb fahasználati beavatkozást igénylő kultúrerdeink mellett így kezeljük bükköseinket, tölgyeseinket, csereseinket.
    A makktermések függvényében, a terepadottságokat is figyelembe véve növelni kell a felújítások és alátelepítések nagyobb biztonsága érdekében gépi és kézi makkvetéseink területi arányát.
    Állományaink ökológiai stabilitásának növelése érdekében bővítenünk kell az elegyfajok számát és arányát, teret adva a szelídgesztenyének, diónak, erdei gyümölcsöknek, cserjéknek.
    Elegyetlen léces és rudaskorú kocsányostölgyeseink gyertyánnal, juharral, hárssal történő alátelepítése ugyanezt a célt szolgálja.
    Fontos feladatunk az állománynevelések és különösen a felújítóvágások, kíméletes fahasználati beavatkozásokkal történő szakmailag kifogástalan végrehajtása, különös tekintettel a talaj, az újulat és az anyaállomány védelmére.
    Az erdők magántulajdonba adását követően segítséget kívánunk nyújtani az új erdőgazdáknak erdeik szakkezelésében, értve ez alatt a tervezést, műszaki irányítást, csemete ellátást, faanyag kereskedelmet.

Vadgazdálkodás

    Nagyvadállományunkat alkotó szarvas, vaddisznó és a fel-feltűnő dám közül a gímszarvas országosan is kiváló genetikai értéket képvisel. Nagyobb figyelmet - mint az erdei életközösség része - csak az erdő- és vadgazdálkodás egyensúlya esetén kaphat.
    Általános követelmény a természetes felújulást, tartós védelem nélkül lehetővé tevő élőhelyi egyensúly kialakítása, amely további folyamatos állományszabályozással érhető el.
    A szomszédos területekről folyamatosan feltűnő dámot teljes mértékben vissza kell szorítani, nem élőhelyi partnere a sokkal értékesebb gímszarvasnak.
    Ugyancsak az életközösség stabilitását szolgálja a vaddisznó zárttéri tartásának bővítését szolgáló kert építési és korszerűsítési programunk.
    A zárt erdőtömbökben egyre nagyobb kártételt okozó őz állomány radikális apasztása hasonlóképpen az erdőgazdálkodás elsődlegességét szolgálja.

Különleges rendeltetésű erdők kezelése

    A sport, turisztika, üdülés, védelem (benne természetvédelem) elsődleges rendeltetésű erdeinket sorolja ide.
    Kiemelt jelentőségük Komló és Pécs város környékén van. Összes erdőterületünk 13 %-át adják.
    A kezelés alapelve az elsődleges rendeltetés biztosítása. Az erdőrezervátumok kivételével a fenti céloknak csak jól gondozott állományok felelnek meg. Ezért a fahasználati beavatkozások - főként az idősebb (80-100 éves) üdülő erdőkben, kis területét érintő hosszú évekre (30-60 év) elnyújtott un. szálalóvágásos kezelési módok lehetnek, amelyek nem borítják fel az erdei életközösség ökológiai egyensúlyát, hanem ennek eredményeként többkorú, többszintű, elegyes esztétikailag is változatos képet adó erdők ölelik körül nagyvárosainkat.

Természeti értékeink

    Biológiai és botanikus szempontból rendkívül változatos értékekkel találkozik az ide látogató a Drávától a Mecsekig.
    A Dráva mint határfolyó sajátos élővilágával jelen a szabad vizek kedvelőinek látnivalót.
    Bürüs községhatárban (Sellyei erdészet) botanikailag is különlegességnek számít a bükk természetes jelenléte. A kimondottan - hegyvidéki - fafaj kocsányostölggyel, gyertyánnal alkot természetes állományokat. Természetes úton jól újul, amely lehetőséggel Részvénytársaságunk él a bükk fenntartása érdekében.
    Történelmi emlékként a szigetvári Zrínyi vár megtekintése ajánlható egy dicső múltbeli visszapillantásra.
    Almamellékről az Zrt. Kisvasútjával érhető el Sasrét, csodálatos ezüsthársas bükkösökkel övezve. itt tekinthető meg a Zselic egyik legszebb természeti katedrálisa a 185 éves ősbükkös.
    Pécs felé először a Nyugati,- majd a Keleti Mecseket érjük el. Természetes értékei autón is, de főként gyalogos turizmus formájában élvezhetők.
    A permi homokkőből felépült Jakabhegy (602 m) a Pálos kolostor romjaival, az Avar gyűrűvel és a déli oldal Kővágószőlős felé meredeken leszakadó tömött konglomerátumból un. "Babás szerkövekkel" igazi turisztikai és történeti látványosság.
    Pécs város fölé emelkedő Misina déli mészkövein az ősszel pompázó cserszömörcés karsztbokor erdő kedvelt kiránduló hely. A Misina tető TV. Tornyának kilátó terasza páratlan kilátást nyújt a 2000 éves városra, és az északi oldal tölgyes-bükköseire.
    Gyalogosan érhető el a Melegmányi völgy, amely természetvédelmi terület. Mésztufa vízesései a tavaszi hóolvadás után vonzza a turistákat.
    A Keleti Mecsekben emelkedik a hegység legmagasabb pontja a zengővár (682 m).
    Május végén fejti ki szirmait a Mecsek egyik legszebb védett növénye a Bánáti bazsarózsa (Peonia officinálisvar.Banatica) az arborétumáról is híres püspöki nyaralóhely - Püspökszentlászló - feletti oldalakon.
    Autóval érhető el a Magyaregregyi völgyből a Máré vára, majd ugyancsak úton haladva Pusztabánya, XVIII. sz.-i üveghutáiról híres település. Ma ipartörténeti emlékhelyként gondozza a Mecseki Erdészeti Zrt.
    Természeti szépségeivel ragadja meg a látogatót Kisújbánya üdülőfalu. A patak folyását követve érhető el szintén gyalogosan a fazekas mestereiről híres Óbánya, a Mecsek hegység keleti kapuja.