Erdőgazdálkodás Fahasználat Munkák az erdőben Erdő – tarvágás nélkül

Erdőgazdálkodás

Az erdő a világ legfejlettebb életközössége, amelymagába foglalja a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy és fás szárú növényeket, továbbá az abban élő rovar-, madárvilágot és erdei vadállományt.

Az erdőgazdálkodás a nemzetgazdaság sajátos termelő ágazata.

Sajátosságát a következők indokolják:

  • ki kell elégíteni a nemzet materiális, erdőhöz kapcsolódó igényeit (tűzifa, energiaforrás, bútor alapanyag), azaz kiváló faanyagot kell biztosítani
  • meg kell felelni az erdővel szemben támasztott többcélú elvárásoknak (közjólét, fatermesztés, üdülés, védelem)
  • eredményesen kell gazdálkodni.

A gazdálkodás keretét az 1996-ban megalkotott természet- erdő-, és vad védelméről szóló törvények határozzák meg. E törvények szellemének legjobban a természetközeli erdőgazdálkodás felel meg, amely a következőképpen határozható meg.

A természetközeli erdőgazdálkodás a természeti folyamatokat optimálisan kihasználó, a tartamosságot, biológiai sokféleséget biztosító gazdálkodási elv, amely során:

  • nem sérül az erdő, mint legfejlettebb életközösség ökológiai egyensúlya
  • olyan kíméletes beavatkozásokat hajtanak végre, amelyek nem sértik az erdő talaját, a megtelepült csemetéket és az idős állomány egyedeit
  • azonos súllyal kezeli az ökológiát és az ökonómiát.

Olyan erdőképet alakít ki, amelyek:

  • kis-, közepes-, nagycsoportos felépítésűek
  • termőhelyálló, lehetőleg őshonos fafajúak
  • elegyes erdők és ezért ökológiailag stabilak
  • optimális élőfa készletűek
  • természetes úton önmegújulásra képesek.

Az erdőgazdálkodás

Kiemelt ágazatai:

  • erdőművelés
  • fahasználat
  • vadászat - vadgazdálkodás

Az erdőművelés fázisai: erdőfelújítás, ápolás

Az erdőfelújítás: kitermelt erdő helyén új erdő létrehozására irányuló tevékenység.

Történhet:

  • természetes úton, magról (bükkösök, tölgyesek, cseresek)
  • természetes úton, sarjról (akácosok, nyárasok)
  • mesterséges úton (elvetett makkal, vagy elültetett csemetével)

Az ápolás: a csemetés korú erdő fő fafajainak védelmét szolgáló beavatkozás a gyorsabban növő lágyszárú, cserje növényzet ellen.

A fiatal korú erdő következő életfáziséban már a későbbi kedvező fafajösszetétel biztosítása a legfontosabb feladat, amelyet tisztító vágásokkal érünk el. Ekkor alakítjuk ki a 10-25 éves korú erdő kívánt elegyarányát (előnybe részesítve az értékes tölgyet, bükköt)

a lap tetejére vissza a főlapra
Régebbi híreink